Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Raoul Wallenberg hőstette

 RAOUL WALLENBERG - Egy embertől is megváltozhat a világ!

Pusztán bátorságával és erkölcsi nagyságával felfegyverkezve Raoul Wallenberg zsidók tízezreit mentette meg a holokauszttól. Védőútlevelek kiállításával és védett házak létrehozásával Wallenberg több tízezer zsidó életét mentette meg Budapesten. 

r.-w..jpg

 
Kevés svéd vívott ki magának olyan nemzetközi hírnevet és figyelmet, mint Raoul Wallenberg.
1981-ben az Egyesült Államok második díszpolgárává avatták. 1985-ben Kanada, 1986-ban pedig
Izrael avatta díszpolgárává Wallenberget.
2012-ben lenne száz éves Világszerte számos emlékművet, szobrot és más műalkotást állítottak Wallenberg tiszteletére. Története szerte a világon cselekvésre ösztönzi az 
embereket. Wallenberg teljesítménye arra emlékeztet mindenkit, hogy a rasszizmus ellen 
továbbra is folyamatosan küzdeni kell. Rámutatnak a személyes bátorság és kiállás fontosságára, hisz egy személy is képes változtatni a világon.
A diplomata és üzletember Wallenberget 1944 júniusában nevezték ki a budapesti svéd képviselet követségi titkárává. Feladata a zsidók mentési műveletének elindítása volt, amit egy külön osztály vezetőjeként végzett. Svéd védőútleveleket állított ki, épületeket bérelt és ún. „svéd házakat” hozott létre, ahol a zsidók menedékre
találtak: több tízezer életet mentett meg így. 
 
1945 januárjában Wallenberg a szovjet erők fogságába került. A sorsa innentől mindmáig ismeretlen. A Szovjetunió állítása szerint Wallenberg 1947. július 17-én egy szovjet börtönben meghalt. Ugyanakkor számos szemtanú állítja, hogy ennél jóval később is életben volt. 
Wallenberg sorsa továbbra is sokakat foglalkoztató rejtély. Mindmáig nem derült fény arra, mi történt vele letartóztatása után.
1945 áprilisában vált világossá, hogy  Wallenberg valóban eltűnt.  A szovjet fél tájékoztatása szerint nem a 
Szovjetunióban tartózkodott. Az 1950-es évek elején kiszabadult foglyok tanúsították, hogy találkoztak Wallenberggel a moszkvai börtönben, így a svédek újult erővel kezdték keresni. 1957-ben a szovjet 
kormány új válasszal állt elő: egy 1947. július 17-ére datált, kézzel írott dokumentum szerint „Walenberg [sic] őrizetes… tegnap éjjel cellájában meghalt.” 
Svédország részéről maradtak kétségek, de a Szovjetunió több mint 30 éven keresztül kitartott emellett a verzió mellett. 1989 októberében a svéd kormány és Wallenberg családjának követelései áttöréshez vezettek. 
A család képviselőit találkozóra hívták Moszkvába, amelynek során átadták nekik Wallenberg útlevelét, zsebnaptárát és más személyes tárgyait. A tárgyak állítólag a KGB archívumának javítási munkálatai 
során kerültek elő.
Két évvel később a svéd és a szovjet kormány közös munkacsoportot alakított, amelynek feladata a Wallenberg sorsával kapcsolatos tények tisztázása volt. Jelentésüket 2001 januárjában adták ki. A munkacsoport nem 
jutott egyértelmű eredményre, de jelentését azzal zárta, hogy még mindig számos fontos 
kérdés megválaszolatlan maradt, ezért Wallenberg aktáját nem lehet lezárni.
 
 
r.-w-mitosz.jpg
 

Lajos Attila:

Raoul Wallenberg - mítosz és valóság

 

 A könyv írója Svédországban élő, Erdélyben született magyar történész,  egyetemi tanár.

 

Ha röviden összefoglalnánk, amit az emberek többsége Raoul Wallenbergről tud, azt kellene mondanunk: egy majdnem hercegi származású, mesebeli északi országból jött keresztény fiatalember zsidókat mentett Budapesten. De az élet és a történelem ennél jóval bonyolultabb kérdéseket vet fel: hajthatatlan erkölcsi indítékokból cselekedett Wallenberg? Került valaha olyan helyzetbe, amikor ez a hajthatatlan erkölcs hősies cselekedetet követelt meg tőle? Megegyeznek Wallenberg cselekedetei a hős mintaképpel, vagy a wallenbergi hősalak csak egy utókonstrukció?

Ennek a könyvnek az a célja, hogy minél többet feltárjon abból, amit Raoul Wallenberg valóban tett Budapesten, hogy megállapítsa, milyen bizonyítható háttere van a Raoul Wallenberg-i hősalaknak. Mivel a hőst nem lehet az általa megmentett áldozatok bemutatása nélkül megvizsgálni, a szerző megpróbálta a zsidók áldozat mivoltát is vizsgálat alá venni.

Az, amit a Hős megjelenése először visszaad, az a remény. Ő az, aki cselekedni kezd az áldozatokat megbénító körülmények között, ezzel megszüntetve a tehetetlenség és a reménytelenség látszatát. Ő az, aki jelenlétével visszaállítja az élet egyik alapvető feltételét: a remény és a valóság közötti harmóniát. Ez történt Wallenberggel is, és a Mítosz megszületett. Raoul Wallenbergnek, a második világháború egyik örök, legnagyobb hősének ma világszerte szobrokat emelnek.

 

 
Wallenberg svéd diplomata meggyilkolása - koncepciós per 1953-ban: